Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


~

A Testi vágy Isteni megtapasztalása

Szent érintések kötelékében mozogtunk, mindig csak annyit adva magunkból, hogy a tűz ébren maradjon a szívünkben, és az Egység állapotából ki ne zuhanjunk, hiszen nincs más célja testeink közelségének, mint hogy vissza adják a Forrás melegségét és eksztázisát.
Őszinte érintések követték egymást, amelyeket a szív vezetett, hogy átadjunk mindent a másiknak, amit a Szerelmünk magában foglalt, vagyis a szeretetünk szenvedélyét, a törődésünk tápláló forrását, és a test végtelen bölcsességét.
A várakozás ideje lejárt, amikor csak álmodozásra volt lehetőségünk, amikor csak a képzeletünkben érinthettük szerelmesünk minden porcikáját, amikor az őszinte vágy belülről égettet el minket. De ezekre igazából nincs szüksége a léleknek, hanem tapasztalni akar, és megélni a szerelem fizikaiságát minden dimenziójában és mélységében.
Ahogy áramlottak ereinkben a tüzes szikrák, úgy oldódtak gátlásaink és félelmeink, hiszen már nem voltak falak közöttünk, a vágyak valóra váltak az Itt és Mostban, anélkül hogy egy gondolatot is pazaroltunk volna a hogyanokra, hiszen elmével nem lehet feloldódni a Mindenség szerelmében. És azt se vártuk meg, hogy mit lép először a másik, hiszen nem lehet kivárásra játszani, amikor ég a szerelem tüze benned, és nem teheted függővé se a másiktól a lépésedet, hogy majd az Ő közeledésének a függvényében fogod a reakciódat meghatározni. Magyarul ha ő közeledik, akkor te is, ha viszont nem, akkor te is behúzód a kéziféket, és esélyt sem adsz a szerelemnek.
De ez így nem Őszinte, mert ha jön a vágy a másik közelségére és érintésére, akkor mindegy mit reagál vagy lép a másik, Neked csak mozdulnod kell késlekedés és megalkuvás nélkül, amerre a szíved nyom előre, és akkor lelked felszabadul a vágyak súlya alól, és élvezheted a szerelem szabadságát.
Mi sem vártuk meg az egónk közbenjárását, hanem átadtuk magunkat a Létezés bölcsességének, amely a lelkünk hangjában öltött formát, hogy induljon útnak végre Szerelmünk, és jöjjön létre a találkozás minden térben és időben, mert a lélek Teljességre vágyik a Szerelemben, tehát nem csak a szellemi síkon akarja az összeolvadást, hanem a Fizikaiság utolsó leheletében is találkozni akar a másikkal, egyik aspektust sem alárendelve a másiknak.                                                                                       

Gabryel

~

nevtelen.png