Minden nap egy új álom kezdete
Kezd az álmaiddal minden napot, mert hiszen mindig Teremtő nap van, amelynek nincs kitüntetett naptári napja, és csak rajtad múlik mennyire éled bele magad a vágyaidba, amikor olyan érzelmi és Lelki töltetet adsz a teremtő ideáidnak, hogy azok nem tudnak nem meg valósulni.
A tettek persze soha nem maradhatnak el, hiszen az anyagot össze kell kötnöd az Égi világgal folyamatosan, és így tud lehorgonyozódni minden Isteni idea és Álom az anyag szintjére. Eközben előjöhetnek régi félelmek a tudatalattidból, amikor végre elindulnál álmaid katartikus, ám néha rögös útján, és ilyenkor kell valami plusz tőled, ami úgy szintén Benned van.
És ez a valami a szenvedélyed tüze, ami mindig nagyobb lesz a félelmeidnél, ha igazán lobogsz egy álomért, és ez a tűz megtisztítja az Utat folyamatosan előtted, ha bele akadtál volna bármilyen pókhálóba, amely a félelmeidből és a hitrendszereidből szövődött.
Egy isteni küldetésnek élni katartikus dolog, amely rád is ott vár, bármilyen Úton és Sorsban is vágysz beteljesülni. Ezt te döntsd el, vagyis inkább találj rá az Isteni sorsodra, amely a Szívedben lüktet minden Pillanatban. Aztán szítsd fel Lelked tüzét a szenvedélyben, amely nem keverendő az ego szenvedélybeteg és élvhajhász mintáival, hanem ilyenkor a teremtő szól hozzád a Szíveden keresztül, és te csak hagyod hogy elragadjon az a természetes érzés és attitűd, amely a Saját Sorsod megélése és beteljesítése közben érzel. És itt nincs határ, mert ez nem alkoholizmus vagy drog, vagy egy olyan képmutató élet, amelyet nem tudsz abba hagyni, mert függő lettél ezektől az ego játékoktól. Lelked szenvedélye nem erről szól, hanem rólad, és mindazokról az álmaidról, amelyek visszaemelnek a Forráshoz, és ezek nem okoznak függőséget vagy rabságot, semmilyen szinten.
Ez Valódi élvezet, ez Valódi mámor, amelyet a Szentségben élt élet adhat neked, mert tiszta és átlátszó, és nem akar többet, mint a Forrás ölelését átélni újra és újra, mint amikor először a kezébe vett újszülöttként ebben az Univerzumban.
Gabryel
