A valódi Erő megélése és kifejezése
Nagy különbség van erőlködés és erő között.
Amikor erőlködsz, akkor abban igazából nincs valódi erőd, olyan tiszta és átütő energia, amellyel tényleg teremteni és haladni tudnál. Félelemből csinálsz mindent, és kompenzálásként görcsölsz és erőlködsz, hogy bizonyítsd magadnak és a külvilágnak, hogy te igenis beleadsz mindent; holott egy helyben állsz, hiszen a saját tiszta erőd nélkül ez történik. Mindegy hogy egy bizonyos félelemmel vagy gátlással küzdesz, vagy hogy meg akarsz győzni másokat a céljaid és életviteled helyességéről és létjogosultságáról; végeredményben önmagad ellen küzdesz még mindig, hiszen ahelyett hogy cselekednél és megnyitnád az igazi képességeid és erőid csapját, hamis elvárásoknak és rád erőltetett ideáloknak akarsz megfelelni, csak az egódat táplálod és neki adsz erőt. Amikor másokon akarod kitölteni az erődet és harciasságodat, az is félelemből történik; hiszen félsz hogy bántani fognak, hogy nem szeretnek eléggé mások, nem fogadnak el úgy, ahogy vagy stb., és kompenzálásként forgószelet csapsz magad körül, elijesztve másokat, vagy hogy rád figyeljenek, és legalább a figyelemből egy kis energiát és szeretet morzsákat kaphass.
A félelmeinkkel küzdeni persze nemes feladat és kell is, hiszen sokat tanulhatunk belőlük, illetve egy idő után eljöhet az a pont, ami a legfontosabb momentum; amikor a töltényt a megfelelő tárba fogod tölteni, és egyik pillanatról a másikra elérsz bármit, amit a lelked szeretne, vagy amire már régóta áhítozott. A megfelelő „tár” itt azt jelenti; hogy a szíved és lelked vágyait követed megalkuvás nélkül, nem kérdőjelezed meg a saját létedet és legmagasabb rezgésű álmaidat, elfogadod a világot és benne az embereket, amelyet Saját Magaddal kezded. Már csak ki kell lőni mint a rakéta.
Ebben a szeretetben és önelfogadásban bármi lehetséges, az erőid nem fordulnak soha ellened, vagy akár mások ellen, hanem egyenesen az álmaidat veszik célba, és oda is érnek a legrövidebb és legegyenesebb úton; ez a természetes állapotod, ilyen amikor önmagad vagy.
Lehet még vannak karmáid, világi és nem evilági kötelezettségeid stb., és ez rendben is van, viszont ezek nem lehetnek kifogások arra, hogy időnkét, vagy amikor csak tudod megéld önmagad legtisztább erőit és energiáit; hogy aztán ebben a szárnyalásban és vibráló jelenlétben megéld az ürességet, túl a célokon és vágyakon, hazaérve a fénybe, ahonnan jöttünk.
Gabryel
