Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Szabadság szolgálatában

A Szabadsághoz kell a legnagyobb önfegyelem és kitartás, mert ehhez nem elég csak a megfelelő időben lázadónak és bátor szívűnek lenni, hanem meg kell állni stabilan a legnagyobb vihar közepén is, akkor is ha egyetlen kapaszkodónk sincs. És ha ez sikerül, vagyis kitörni a szűkös korlátokból, és egyben kiállni az ego próbáit, amikor nem tudnak hamis vágyak rángatni, mert hűek és rendíthetetlenek vagyunk önmagunkhoz és az Isteni értékekhez, nos akkor Szabaddá váltunk, amennyire egy ember csak az lehet.
Talán a lázadás minősége az, amire könnyebben hajlunk, mert az önfegyelem és kitartás minősége fakónak és színtelennek tűnhet a lázadáshoz képest, ráadásul hamarabb is elbukunk általában a kitartás próbáján. Pedig ha jól megvizsgálod a dolgot, akkor kitartani egy Igazi Cél és valódi Hit mellett, az ugyanolyan tűzet és szenvedélyt hozhat az életedbe, mint neki rohanni az igazságtalan elnyomóknak és diktátoroknak. És a sikerélmény sem marad el soha, ahogy egy kísértő hatás, mint a pénz vagy a hatalom délibábja lebeg tekinteted horizontjában, és te akkor is hű tudsz maradni Önmagadhoz, és ez olyan motivációt és tüzet hoz a néha szürke hétköznapjaidba, hogy a színek is megjelennek előbb-utóbb. És megint tettél egy lépést a szabadságodért, mert aki kitart Önvalója mellett, és ezt a legnagyobb forgószél közepén is képes megtartani és erősíteni, csak az ízlelheti meg a szabadság Isteni örömét és születésétől járó jogát.
Lázadni csak ritkán kell, mert stabil egyéniséged és elveid megnyitják általában az utat a vágyaid előtt, egyszerűen az energiáidra válaszol az Univerzum, amelyben nincs kétely és hezitálás. De olyan is van ritkán, hogy nincs más út a szabadságba, mint azonnal neki rohanni az utadról lesodró erőknek, és kimondani az Igazságodat, megalkuvás nélkül. Ezt egy belső feszültség és növekvő erő előzi meg, mert így jelez a Teremtő feléd, hogy most nem elég kitartón álldogálni, és hagyni hogy elsodorjanak vagy át tapossanak rajtad, hiszen ehhez senkinek sincs joga, még a Teremtőnek se. Ilyenkor csak bízd magad erre a Tüzes energiára, mert okkal tombol benned, és szabaddá akar tenni.
Végül rá kell jönnünk, hogy a fegyelem és a lázadás sem cél önmagában, hogy ilyenekké kéne válnunk, hiszen ezen tulajdonságok csak megerősítenek és acélosabbá tesznek, illetve harcolni is megtanítanak. De a cél ezek mögött van, hogy miután nem fúj el a szél, illetve meg tudsz harcolni önmagadért, képes legyél újra az Örömre, és ebben az Egységben a Létezéssel tudd élni a napjaidat. A Szabadsághoz ennyi kell, se nem több, se nem kevesebb.

Gabryel

msdemst_ec002_h.jpg