Egyszer minden visszatér hozzád
Mindenki követ el hibákat, vagy akár bántunk másokat tudattalanul, illetve tudatosan. Az egónak szüksége van ezekre a tapasztalásokra, és igazából a Lélek is több lesz ettől, hiszen egónk vétkei és mulasztásai által találhatunk még inkább önmagunkra és a Lelkünkre, mert fejlődésre és önelemzésre késztetnek, illetve a Lélek makulátlansága és tisztasága is csak úgy láthat napvilágot, hogy ha van egy olyan tükör, amely kiélesíti a kontrasztot a helyes és a helytelen, vagy például az igazság és a hazugság között.
Bűneink ott kezdődnek, amikor vétünk az Isteni és természeti Törvények ellenében, és egy fajta lázadást történtetünk meg a Teremtő ellen, mert nagyobbak és hatalmasabb akarunk lenni, és nem elég mindaz a lehetőség, amivel a Teremtő megáldott minket. És ennél a pontnál kezdődik el egy karmikus láncolat, amelyet kötelessége mindenkinek visszafejtenie és megváltania, ha valóban túl akar nőni a 3. dimenzión és annak szenvedésekkel teli világán. Ez egyéni mindenkinél, hogy kinek hány élet kell ehhez, és hogy alapvetően milyen sorsot is él, milyenek a tulajdonságai és képességei, és mindig ehhez mérten kell látnunk más emberek sorsát és fejlődési folyamatait, és sohasem a magunkéhoz mérni. A saját házunkat kell elsődlegesen rendbe tenni, mert csak így tudjuk a kijárati ajtót egyáltalán megtalálni, és kijőve a szép és tiszta házunkból rálátni mások otthonára és sorsára.
Minden mulasztásunkat bűntudat követi, de nem azért mert eredendően bűnösök vagyunk, mint ahogyan azt sulykolják bizonyos vallási dogmák, hanem mert ez egy belső iránytű és jelzőtábla, hogy itt addig nem mehetsz tovább, amíg meg nem váltod a bűnöd, és nem tanulod meg a leckét, amit tanítani akart neked. Azért is lett ez a neve hogy bűn(tudat), mert tudatába kerültél végre az elcsúszásodnak, és miután megtanultad azt amit tanítani akart, többé nem fogod újra elkövetni, hiszen átégett rajtad annak keserű következménye, és amit Egyszer már megtanult a Lelki(ismeret), azt soha nem követi el újra.
Azért menekülünk gyakran mégis az ilyen átélések elől, mert ugye ez fáj és kényelmetlen. De csak gondolj bele abba, hogy annak a létezőnek hogy fájhatott, akit megbántottál, vagy akár magának a Teremtés egészének, hiszen minden egyes mulasztás és egózás felszakítja a szálakat a Mindenség tökéletesen jól működő szövetében, és azt valahogy helyre kell hozni.
A legmagasabb szinten a bűntudat egy napi rutin, egy olyan önelemző átélés, amelyben tudatosan átég rajtad akár egy sötét gondolat is, és miután hagyod hogy a tanítása elérjen hozzád, a Fényeddel átlényegíted és elengeded, és többé nincs vele dolgod.
Gabryel
