A kiválasztottság illúziójában
A Lelkedben nincsenek határok, amelyek elválasztanának más létezőktől, mint ahogy az országhatárok illúziója próbál elszeparálni minket egymástól.
Mert az ego nem akar egyenlő lenni senkivel sem, és közös célokat és álmokat sem akar senkivel, amelyek megvalósíthatnák a Föld felemelkedését egy magasabb rezgésbe és dimenzióba.
Az ego korlátlan szabadságot és egyéni önmegvalósítást akar, és hatalmat, amelyet a végtelenségig fokozna. És így fog a saját csapdájába esni, mert elidegenedik mindenkitől, ahogy a nagyra vágyásában próbál mindenkit maga alá taposni, és végül Egyedül marad minden értelemben, távol a Teremtő hangjától és oltalmától.
Az ego egyik ilyen kedvenc játéka a kiválasztottság illúzió, amikor azt gondolod, hogy egy olyan nép gyermeke vagy, amelyet a Teremtő magasabbra emelt a többinél, és több kiváltságokat kapott, mint a többi nép szülötte. És innentől kezdődik a zuhanásod, egészen halkan és észrevétlenül. És az ego persze itt nem áll meg, mert ha már elhiszed magadról hogy te kiválasztott vagy, akkor az ego megpróbálja ezt kiterjeszteni a világra, és annak minden lakójára, és szeretnéd behajtani ezt az illúzió hatalmadat a többi népen.
Ez a kiválasztottság illúzió szült minden ítélkezést és országhatárt, illetve elválasztottságot a bolygónkon, amelyek miatt számodra már nem is ember az, aki más nem nemzet zászlaját hordja a szíve alatt, vagy más színű a bőre. Pedig a lecke pont ez, hogy a Teremtő soha nem tesz különbséget ember és ember között, vagy akár idegen életformák és a miénk között, hiszen mindezek Forrása Egy és Ugyanaz.
Az ego nem képes az együttműködésre, a Lélek viszont mindig az, mert látja mindenki másban is a Lelket és az Isteni Eredetet, épp ezért ahogy a Teremtő, ő sem tesz különbséget a létezők között, hanem csapatmunkára szólítja társait, amelyben persze mindenkinek más szerep jut, az egyéni adottságokhoz mérten.
Amikor két különböző nép szülötte szerelemre lobban egymás iránt, ott benn a Lelkükben, szerinted megtudja bármi is állítani őket szerelmük beteljesedésében? A választ már biztosan tudod.
Most már csak globálisan kellene ezt az érzést értelmezni, hogy semmi nem tudja útját állni a szeretet Egybe olvasztó erejének az emberek között, mert csak így lehet a Béke és az Egységben való létezés a természetes állapotunk, és a mindennapok szerves része, nem pedig csak egy álom.
Gabryel