Szenvedni csak jól érdemes
Néha hurrikán közepén találod magad, és úgy érzed egyik sziklától a másikig csapdos az élet, egyik fájdalomtól a következőig, aztán valahogy elmúlik ez az egész, és mész tovább felemelt fejjel és megerősödve. Mert elengedtél valamit, amit nem cipelhettél tovább, legyen az akár egy ősi karma vagy elcsúszás, és te sem tudod hogyan, hirtelen bevilágított a fény a forgószél közepébe, és jeleztek fentről, hogy most jött el az idő felszabadulni és tovább lépni, egy pillanattal sem előbb, sem később.
Hiába ismered önmagad, és látod a célod tisztán, ez a fájdalom hurrikán, amelyet legtöbbször a karmáink és múltbeli elcsúszásaink indítanak el, ez felborít mindent körülötted, hogy megtanuld a leckét egy életre, és ha nem értetted elsőre a tanítást, villámokat is kap az ember, hogy átégjen rajta minden hamis motiváció is szándék.
Csak akkor tudsz megállni életed viharában, ha kapcsolódsz valamihez Belül, ami örök és elpusztíthatatlan, amelyet nem külső szabályok és törvények írtak, hanem egyszerűen veled született. Ez a lelked örök fénye, amelyért nagyon mélyre kell leásnod, de ha sikerül megkapaszkodnod benne, akkor nincs vihar és árvíz, amely elsodorna magával, minden más eszköz mulandó és nem fog segíteni a tűzvihar közepén.
A másik módszer a tudatosság, amely segíthet a szenvedéseket újra értelmezni és túlnőni rajtuk. A Krisztusi út juthat eszünkbe, ahogy Jézus a vállaira vette a keresztet egymaga, és bár a világ és más emberek bűneit vette magára, de onnantól kezdve azok a sajátjai voltak, és neki kellett megváltania őket. A legnagyobb szenvedések viharában is, de sikerült felvinnie a Keresztet a Golgota hegyére, és ezáltal tudott megszabadulni bűneitől, és tovább lépni a Fények birodalmába.
Ezt az áldozatot senki sem spórolhatja meg, mert ez a Karma bolygója bizonyos értelemben, és mindenki megkapta a maga csomagját és keresztjét, amelyet a vállaira kell vennie és megváltania, és ez általában nem kívánságműsor, hanem kikerülhetetlen a sorsod útján. De ha tudod miért történik ez a sok fájdalom, már semmin sem lepődsz meg, és nem is akarsz vissza fordulni, mint ahogy Jézus is elbizonytalanodott a Gecsemáné kertben, hogy vajon el tudja-e bírni a rá nehezedő súlyt és terhet, de össze szedte magát és minden erejét, és meg sem állt addig, amíg a sötétség minden csírája ki nem égett a lelkéből a szenvedései által.
Az élet mindenkiről lehámozza a fölösleges rétegeket, így tisztít meg a hamis személyiségeidtől és az egódtól, és hiába is kapaszkodnál még mindig a múlt hitrendszereibe, ez a Hurrikán néha azokat is fölkapja veled együtt, és miután felforgatott mindent körülötted és benned, megláthatod mibe kapaszkodtál ezidáig.
Gabryel
