Befejezetlen dallamok
Sokszor hall az ember dallamokat a külvilágból, egy zenét a rádióból, vagy éppen élőben hallgatsz zenészeket, és valami hiányzik. Van hogy beszélgetsz másokkal, és amikor a másik elmondja a saját elméletét és tapasztalásait, valami hiányozni kezd ösztönösen.
Hiányozni kezd a Saját hangod, a lelked hangja. És akkor szeretnéd ezt a kintről jövő dallamot befejezni saját magad, mert bár épp elkapott egy dal ismerőssége és borzongása, de akkor sem a te dallamod, hanem más hozta azt létre a saját lelkéből. Élvezd csak mások alkotásait, mert azok azért vannak, örömforrások minden időben, de eközben nem feledkezhetsz meg a Saját dallamodról, amely a Lelkedből tör fel, és amely nélkül nem tudsz fejlődni semmilyen irányban.
Hallasz egy jó mondatot, és szeretnéd azt kiegészíteni a saját szavaiddal, hirtelen feltör belőled egy Isteni szikra, ahogy te értelmezed a világot és az életet. És ez az a Szikra, amelyet meg kell találnod, amelyet a felszínre kell hoznod, megvalósítani és manifesztálni, mert ez a szikra fogja lángra lobbantani és életbe hívni az Isteni sorsodat.
Ilyenkor szoktunk gyakran lefagyni, amikor a saját lelkünk szólna hozzánk és rajtunk keresztül, és elhessegetjük azokat a kulcsmondatokat és Isteni szikrákat, amelyek végre a Lelkünk álmáról szólna, ehelyett inkább mások gondolkodását tesszük magunkévá, a társadalomét és a közvetlen környezetünkét, miközben ők is csak másokat követnek és utánoznak.
Pedig tudnod kell, hogy minden szó és dallam csak is te érted van, hogy belül magadra találj, és aztán kifejezd léted egyediségét és megismételhetetlenségét. Ez a világ te érted van, ahogy a szenvedéseken és örömforrásokon keresztül keresi a lelked, és amikor végre elkap a szikra és kigyúl a fényed, kezdetét veszi egy nagyon is valóságos tűzönjárás, amely le fog égetni rólad minden koszt és az elősző életeid mocskát.
„Az Erő veled van”, szól az elhíresült Star Wars mondat, és igen veled van, de csak akkor ha Önmagad vagy, ha azt mondod amit tényleg akarsz, ha úgy táncolsz mint a benned élő Isten, amely valahogy mindig más lesz a többiekétől, kicsit hangosabb, talán kicsit halkabb stb. Ilyenkor áramlásban vagy, és végtelen szabadságérzés lesz úrrá rajtad, innen tudhatod hogy a saját hangodat követed, és bár megéled az élet sokszínűségét, de csak ahogy azt Te élvezni és megélni tudod, a saját módodon.
Ha létezik egy dallam, ami csak neked tetszik egyedül a világon, az éppen elég, hiszen nem a külvilág reakciója a lényeg, hanem hogy te boldogságot és örömöt találj az életben, apró kincseket, amelyek mégis az életedet fogják visszaadni, egy Új értelmet és Szabadságot.
Gabryel