Áramlásban a Mindenséggel
Áramlásba kerülsz mikor kikapcsol az elméd zakatolása, az egódat pedig pihenni hagyod a fiókban, és azt teszed amit a Pillanatban leginkább szeretnél, és nem kérdőjelezed meg semmilyen módon ezen késztetéseket és inspirációkat.
Ilyenkor egymás után jönnek a jobbnál jobb sugallatok és ötletek, és nem is igazán tudod fölfogni hogy miért pont most, amikor pedig annyit erőlködtél már és próbáltál mindig megfelelni valakinek vagy valaminek, és most hogy mégis elengedted ezeket, hirtelen minden egyszerűvé és teljesen egyértelművé válik, hiszen a Létezés is így van összerakva, ha az ember nem kuszálja össze a szálakat az egójával. De az ember szeret bonyolítani megszokásból, és alapvetően kínozni saját magát mindenféle kitalált ürüggyel és kifogással, csak hogy ne kelljen a valódi problémákkal szembenéznie, és hogy elkerülje az élet nagy eksztázisait, mint a Szerelemet, vagy az Önmaga megvalósítását.
Néha elég egy erőltetett gondolat vagy hamis vágy, és máris kieshetsz az Isteni áramlásból, és ilyenkor úgy érezheted minden bonyolult és fájdalmasan nehéz, sőt egyenesen lehetetlen. És valahol igazad is van, mert a nem neked való hivatás Soha nem fog örömöt és beteljesülést hozni számodra, nem beszélve a bőségről, hiszen ha a Lelkedben nem vagy bőségben és örömben a tetteid által, akkor ezt a jelet fogod kisugározni önmagadból az Univerzum felé, és így a válasz reakció is csak ez lehet a Forrás részéről a külvilágod felé. Mert minden döntés a Mi Döntésünk kibúvó nélkül, és vissza is fog térni hozzánk megalkuvás nélkül.
Bármikor áramlásba kerülhetsz, egy apró de tiszta gondolattal, vagy egy sziporkázó és erőteljes érzéssel, és akkor a külvilágod is erre fog reagálni, és beindulnak a teremtések minden szinten. Azt veszed észre hogy minden sikerül amit szeretnél, vagy amire gondolsz, és nem tudsz ebből az áramlásból egyszerűen kiesni, hiszen a Teremtő folyamatosan táplál és felemel láthatatlan kezeivel, mert tiszták és egyértelműek a gondolataid és érzelmeid, és persze az Önvalódról és Isteni sorsodról szólnak, így a Teremtő sem tud mit tenni, mint hogy magával húz a csillagok közé, és megad mindent, amire szükséged van.
Most már láthatod, hogy a múlt nem lehet kifogás, és a környezeted sem direkt emel falakat köréd, hanem hogy megerősödve áttörj rajtuk, és ugródeszkaként használd őket az Isteni sorsod eléréséhez, amelyből természetesen mindenki profitálni fog, fejlődik és Fény teremtődik.
Áramlásban lenni ösztönös attitűdöd, abból kizuhanni viszont tanult dolog, mert a külvilág elvárja és rád erőlteti ezt, teljesen mindegy milyen okból. De a Döntés mindig a Tiéd marad, hogy melyik folyót választod, és csak ez számít.
Gabryel
