Álarcok nélkül
Kapcsolódtál, belementél teljes szívvel az érzésekbe, és láttad hogy ez megéri, hogy itt valami Csoda fog történni. De sokszor csak azt tapasztaltad, hogy nem Te kellettél a másiknak, hanem csak az a szerep, amit elvárt tőled, hogy megfelelj neki, és te még nem voltál elég tudatos az ilyen helyzetekre, hogy ezt felismerd. Felhúztad hát a maskarádat, és színjátszásba kezdtél, hát ha megtörténik a csoda, de persze semmi nem lett belőle, hiszen közben elveszítetted Önmagadat és a szívedet, és csak egy lélektelen darabot játszottatok mindketten, ahol az egyikőtök elvárásokra akarta építeni a kapcsolatát, de lehet hogy mindketten csak szerepeket játszottatok.
Aztán egyre Valódibb lettél, és már nem akartál megfelelni senkinek, csak azt adtad Aki vagy, hiszen nem veszíthetsz ezzel semmit, csak az illúzióidat. Kevesebb szerep és több Eredetiség, kevesebb álarc és több Őszinte kommunikáció, ez a titka az egésznek. És közben láttad hogy ezt kevesen csinálják még, így hát néha még magadra húztál egy-két szarkasztikus jelmezt, de ezzel már csak tanítottál, és visszatükrözted mások hamisságát és ego játékait.
És néha felnyílt a lehetőség a nagy kiugrásra, mert vannak ritka Pillanatok, amikor fény gyúl az alagút végén, és egy Valódi Szerelem hív magához, egy valódi Kapcsolódás és Szerelem Pillanat, és ezek a lehetőségek eljönnek ha Hited törhetetlen, és ha éberen éled az életedet, aki érzékeny a Létezés minden folyamatára, és kihasználja az adódó lehetőségeket.
Ha látod kinyílni a lehetőség kapuját, akkor egy percig nem szabad hezitálnod, és le kell dobnod minden értelmetlen bugyuta jelmezt, és futnod kell a fény felé, sőt inkább kitárni a most is meglévő szárnyaidat, és repülni az álmaid felé. Ezenkívül arra sincs időd, hogy egyezkedj a sorssal, hogy feltételeket szabj a Mindenségnek, hogy majd egy másik napra teszed a Boldogságot, mert ekkor még az egód rabja vagy, és útját állod Isten tervének, amely pedig a legjobbat adná neked, ha elfogadnád és megélnéd a Lehetőséget, ami csak egy Pillanatra kínálkozik fel, hiszen soha nem ismétli önmagát semmi, vagyis amit veszni hagysz, az többé már nem talál rád.
De tudjuk hogy mindig van Új út, és mindig végtelen lehetőséget kapunk a kiugrásra, hát ha egyszer sikerül elfogadnunk az Egyiket, és élnünk vele, Őszintén és Szívből, az ártatlanság tisztaságával.
Gabryel
