A múlt láncai nélkül
A hatalom csak annak a kezében érvényesül, aki az Isteni Akaratot követi, aki minden erejével azon van, hogy a harmónia és béke újra létrejöjjön az ellentétek között, mint például Férfi és Nő között.
Irányítani senkit nem tudsz, csak azt ,hogy Te mit teszel meg a másikért, mit ajánlasz fel a Szerelmetek oltárán, és hogy szívedet is belerakod-e a közösbe, vagy csak a levegőbe beszélsz.
Mert amikor őszintén éled a sorsodat, akkor megnyílnak a kapuk, és mindig megkapod azt, ami Éppen elégedettséged hozhat számodra, és ami által tovább léphetsz a következő pillanatba, szabadon és üresen. Ilyenkor mindig meghalsz egy kicsit az egódban, hogy újjászületve folytathasd az életed, a múlt terhei és kacatjai nélkül.
A Nő olyan amilyen, és a Férfi is. Soha nem lesznek egyformák, de mégis ezáltal egészítik ki egymást, és hoznak olyan magasabb rendű Egységet a Létezésbe, amely által visszakapcsolódhatnak a Forrásba, mert már nem választja el őket semmi egymástól, se a vallások, se a testi különbségek, se a fel és alá rendeltség elménkbe ültetett téveszméi, se a múlt, se a jövő, Semmi. Csak a Szerelem Él közöttük, amely kohéziós erejénél fogva újra Eggyé olvasztja a valaha külön úton elinduló lélekszikrákat, és megfürödnek a Teremtő szeretetében és oltalmában.
Csak az életed Urává válhatsz, de senki ura nem lehetsz, mert aki birtokol, az abból a félelméből teszi, hogy ő nem juthat hozzá máshogy Isten szeretetéhez, csak ha kontrollál és beszabályoz mindent és mindenkit. Márpedig a szeretet ingyen van, éppen ezért nem tudod megvenni, de mi mégis megpróbáljuk árucikké degradálni azáltal, hogy azt hiszed neked valamilyennek kell lenned, valami csodálatraméltót kell tenned, hogy kiérdemeld az Ég kegyelmét.
Ezekre nincs szükség, csak hagyd hogy szíved kinyíljon végre, és add át magad a minden pillanatban jelenlévő Szeretet Forrásnak. Persze azt senki nem garantálja, hogy ez mindig könnyű út lesz, mert amíg ragaszkodsz bármihez is, addig az egó mindig visszafog rántani a múlt mocsarába, hogy elnehezülj, és ne kapj levegőt a saját tévképzeteidtől, amik ráadásul Nem is valósak.
A szerelem egy életérzés, és nem egy párkapcsolati sablon. Sokkal inkább a Forrás megtapasztalása a másik által, a szerelmesed tüze által, a lélekpárod érintései által, egy időtlen és tér nélküli dimenzióban, miközben Ti itt a Földön, éppen a Naplementét nézitek földbe Gyökerezett lábakkal.
Gabryel
