A Léleknek nincs ideje az aggódásra
Ráérsz aggódni a holnapi rossz időjárás miatt, ráérsz azon agyalni, hogy ki mit gondol rólad a saját szemüvegén keresztül, viszont a boldogsággal nem várhatsz sokat, mert mialatt a lényegtelen dolgok miatt agonizálsz, közben elmész a lényeges dolgok mellett, amik igazán Fontosak lettek volna számodra, amik az Álmaidat jelentették.
Minden ráér ha rólad van szó, mert az időjárás olyan amilyen, amúgy sem tudsz rajta változtatni, csak elfogadni, és ezáltal elengedni. Hogy ki mit szól ahhoz, amit csinálsz, az se a te dolgod, mert azok a vélemények többségében róluk szólnak, ahogyan ők csinálnák az életed, és ahogyan ők döntenének minden eddigi tapasztalásuk alapján, de ugye ezek nem a te átéléseid, hanem más sorsokhoz és Utakhoz tartoznak, akármennyire is Egyek vagyunk a Forrás szemével nézve.
Csak kezd el. Tegyük fel akartál volna mindig is képet festeni, mert ez tényleg inspirált a szívedben, de te úgy gondoltad neked nem lehet valamiért, és itt fölsorolhatnám az összes ego kreálta illúzió félelmet. Na most fogd fel úgy, hogy ezek a gondolatok ráérnek, had játsszák a maguk játékait a fejedben, és egyszerűen csak kezdd el a dolgot, és ehhez nem kell semminek tökéletesnek lennie, vagy bárkinek és megfelelned, hiszen itt már Szabad vagy. Fogd meg az első színes tollat vagy ceruzát, ami a kezed ügyébe kerül, és rajzold meg spontán egy lapra, nem baj ha a kellékek még nincsenek meg hozzá, te csak kövesd a Sugallatot a lelkedből, Pillanatról-Pillanatra. És máris jobban fogod magad érezni, végre Önmagad vagy, szárnyalsz az Isteni inspirációban. És az ilyen tevékenységekből születnek a Csodák, ez nem kétség, mert ebben ott Van a Forrás is.
A szerelembe is így kell belezuhanni, és nem várni egy még jobbra, vagy a másikon változtatni akaratán kívül, ami úgy sem sikerülhet Soha.
A történet tehát itt is ugyanaz, csak Kezdd el, nem érdekes ha esik az eső, vagy ha a világ nem ért, hiszen nem értük teszed, hanem Önmagadért, a saját Lelked madaráért.
Gabryel
