2020. Szeptember 3. – Amikor befogad az éjszaka
A Hold ismét teljes erejével és fényével ragyog az éjszakában, hogy figyelmünket befelé fordítsa és fókuszálja. Miközben elhalad a Vízöntő Csillagképet, már be is lépett a Halak Csillagképbe, ahol ráadásul a Neptunusszal is összetalálkozott, hogy még véletlenül se tudjuk elkerülni a lelkünk és tudatalattink üzeneteit és sugallatait.
Talán úgy érzed most, hogy elborítanak az érzelmek, múltba temetett vágyak és remények, színes fantáziavilágok és a számodra legszebben csillogó álmaid stb.; és talán nem is akarod megállítani most őket, nem akarod többé elfojtani és hátrébb sorolni őket a fontossági sorrendben.
Most minden ilyen küzdelem kudarcot fog vallani, amit a lelked ellen művelsz, amikor nem akarod kifejezni a belső tartalmaidat őszintén és önfeledten; hiszen a Telihold most mindent beragyog a fényével, hiába az éjszaka sötétsége és üressége. Most minden élettel teli, csak éppen nem kint, hanem belül, amelyet a Neptunusz csak tovább fokoz a minden irányban való túláradásával és érzékenységével; minden érzelmet és érzést felnagyít most benned, és olyan szinten átélteti veled őket, hogy talán az őrület határán is érezheted magad egy kis ideig, amíg beléd nem ég a tanítás, amíg minden érzelmi impulzusod el nem éri a legmagasabb oktávját és rezgését.
A belső világnak is meg vannak a maga szabályai és buktatói, hiszen ha egy érzésnek energiát adsz, töltetet és valóságalapot, akkor az elkezd lassan lehorgonyozódni a fizikai valóságba; akár kézzel fogható materiális formában, vagy akár lelki és fizikai állapotokban stb. A mai világban nehéz tisztán érezni a sok külső és belső hatástól és manipulációtól, megkülönböztetni a tiszta lelkedből jövő érzéseket az egóból és külvilágból jövő rezgésektől; pedig a Neptunusz ezeket is felfogja most erősíteni, összekuszál és bezár az álomvilágod játékai közé, egy kicsit felemel téged a felhők közé, és csak az éberségeden és érzelmi szűrőiden múlik, hogy sikerül-e a valóságot választani.
A Vízöntő tisztítja most az érzéseket és álmokat a megvalósulás által, vagyis engedi hogy szabadon teremts és szárnyalj az érzelmeidet követve; viszont éberségre és tisztulásra is ösztönöz, hogy vedd észre a hamis érzéseket és ábrándokat a nagy rohanás közepette, hiszen sokszor csak félelemből és egoista dacból cselekszünk; és lesznek így a teremtéseink romboló természetűek, vagy egyszerűen csak elakad és kudarcba fullad minden teremtésünk.
A Halakba érve olyan szinten letisztulnak és tudatosodnak ezek az érzések, hogy szinte magától megtörténik a végső elengedés is; hiszen a Halak az utolsó zodiákus jegy, vagyis bezárul egy kör, egy lecke és életszakasz a végéhez ért. Tehát nincs más dolgod most, mint érezni a legmélyebben, szűrni és tisztítani az érzéseket, és végül elengedni őket.
Gabryel